A nemzetbiztonsági testület második nekifutásra fogadta el a tervet, amelynek egy korábbi változatát egy hónapja azért vették le a CSAT napirendjéről, mert nem felelt meg annak a pártközi politikai kötelezettségvállalásnak, miszerint Románia a bruttó hazai termék legalább két százalékát fordítja a következő évtizedben védelmi kiadásokra.
A román hadsereg nyolc nagyszabású beruházási programot indít, ezek mindegyikének értéke meghaladja a százmillió eurót. Az elnöki hivatal közleménye szerint a beszerzéseknél a román hadiipar fejlesztésének és korszerűsítésének szempontját is figyelembe veszik. A legnagyobb összegért - csaknem négymilliárd dollárért - Románia Patriot rakétavédelmi ütegeket vásárol az Egyesült Államoktól. Adrian Tutuianu védelmi miniszter múlt heti bejelentése szerint a vételár első részletét novemberben tervezik kifizetni. A katonai vezetők több ízben jelezték, hogy a légierő kiszolgált MiG 21-es vadászgépeinek felújított F-16-os harci gépekre cserélését is folytatni akarják. Románia tavaly októberben vette át az első hat F-16-os Fighting Falcont abból a 12-ből, amelyet 630 millió euróért Portugáliától vásárolt. Romániának további legalább három repülőrajra (36 gépre) lenne szüksége a légi járőrözési feladatok ellátására.
A B1 hírtelevízió szerint a 2026-ig tartó hadi beszerzések sorában a második legnagyobb, 1,6 milliárd eurós tétel az a négy új korvett, amelyet a haditengerészetnek akarnak vásárolni. Tavaly decemberben az előző szakértői kormány már határozatba foglalta, hogy a román védelmi minisztérium a holland Damen csoporttól vásárolja meg a négy, Romániában legyártandó hadihajót, ezt a döntést azonban a választások után alakult szociálliberális kormány hatálytalanította.
A hírtelevízió tudni véli, hogy Románia egyebek mellett Shorad típusú, kis hatótávolságú légvédelmi rendszereket is be akar szerezni 1,37 milliárd euróért, valamint csaknem száz Piranha típusú nyolckerék-meghajtású csapatszállító páncélost 370 millió euróért. Romániában a parlamenti pártok 2015-ben egyhangúlag kötelezettséget vállaltak arra: bárki is alakítana kormányt a következő évtizedben Bukarestben, a GDP legalább két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra.